Jelen weboldal a Reflex Fordítóiroda fordítási eljárási rendjét tartalmazza és a fordításra vonatkozó 1998-as DIN2345 szabvány szövege alapján készült.

Az összeállítás ismerteti és magyarázza a fordítási szolgáltatással kapcsolatos legfontosabb fogalmakat, illetve bemutatja a fordítási megbízások teljesítésére irányuló tevékenység folyamatát, egyes fázisait.

3. Fogalmak

3.1. Általános fogalmak

3.1.1. Fordítási tevékenység

Valamely szöveg forrásnyelvről célnyelvre történő írásbeli lefordítása.

3.1.1.1. Anyanyelvi kompetencia

Valamely nyelv olyan szintű ismerete szóban és írásban, amely megfelel annak a nyelvileg képzett személy nyelvismeretének, aki ezt a nyelvet gyermekkorában sajátította el, és azóta elsődleges nyelvként használja.

3.1.1.2. Szaknyelvi kompetencia

Az adott szakterület, valamint a szakterület szaknyelvének alapos ismerete.

3.1.1.3. Fordítói kompetencia

Az adott forrásnyelvi szöveg nyelvileg, szakmailag és idiomatikusan helyes, a forrás- és a célnyelvi szöveg funkcióját figyelembe vevő, célnyelvre történő lefordításához szükséges képesség.

3.1.2. Tolmácsolás

Valamely közlés szóbeli lefordítása a forrásnyelvről a célnyelvre.

3.1.3. Fordítás; célnyelvi szöveg

A fordítási tevékenység eredménye.

3.2. Nyelv és szöveg

3.2.1. Forrásnyelv

Az a nyelv, amelyen a fordítandó forrásnyelvi szöveget megalkották.

3.2.2. Forrásnyelvi szöveg

A lefordítandó szöveg.

3.2.3. Párhuzamos szöveg

Olyan forrásnyelvi vagy célnyelvi szöveg, amely a szakterületet vagy a szövegfajtát tekintve összehasonlítható a forrásnyelvi szöveggel. Ide tartoznak ugyanannak a szövegfajtának korábbi fordításai is.

3.2.4. Háttérszöveg

A forrásnyelvi szöveg témájával foglalkozó forrásnyelvi vagy célnyelvi szöveg.

3.2.5. Célnyelv

Az a nyelv, amelyre a forrásnyelvi szöveget le kell fordítani.

3.2.6. Célnyelvi szöveg

Lásd: Fordítás (3.1.3. pont)

3.2.7. Szövegfunkció

Az a cél, amelynek a szöveg az információ közvetítésével eleget tesz.

3.2.8. Szűkített nyelvezet

Behatárolt szókincset és behatárolt megfogalmazási szabályokat használó nyelvezet. MEGJEGYZÉS: a szűkített nyelvezet a műszaki dokumentációban többek között arra szolgál, hogy megkönnyítse a szöveg megértését a felhasználónak vagy a nem anyanyelvű alkalmazónak (pl. a légi közlekedésben), valamint lehetővé tegye az automatikus fordítási rendszerek használatát.

Tovább a Reflex Fordítóiroda oldalára

4. A fordítási folyamat megszervezése

4.1. Az alkalmas fordítók kiválasztása

A szolgáltató (fordítóiroda) ügyel arra, hogy a fordítási megbízás teljesítésében csak alkalmas fordítókvegyenek részt.

A kiválasztás kritériumai a következők:

• a. a fordító minősítése
• • képzettség (elismert fordítói szakképesítés vagy ezzel egyenértékű idegen nyelvi vagy szakmai végzettség, minden esetben igazolható fordítói képesség),
  • általános és specifikus szakmai tapasztalatok,
  • szakmai ismeret,
  • továbbképzés;
• b. fordítói képesség
• c. nyelvismeret a kívánt nyelvkombinációhoz. Optimális esetben a fordítást készítő személynek a célnyelv anyanyelve.
• d. az adott szakterülettel kapcsolatos szövegek fordításában szerzett tapasztalatok;
• e. műszaki felszereltség és munkaeszközök;
• f. el tudja-e készíteni az anyagot a kívánt határidőre;

4.2. A megbízó és a szolgáltató (fordítóiroda) közötti megállapodások

4.2.1. Általános tudnivalók

A megbízónak és a szolgáltatónak meg kell állapodnia a fordítási megbízás (lásd a 4.2.2. pontot) teljesítésének szervezési ismérveiben és a célnyelvi szöveg (lásd a 4.2.3. pontot) tartalmi jellemzőiben. Ha a megbízó és a szolgáltató között a megállapodások folyamatosan ismétlődnek, célszerű keretszerződést kötniük egymással. Ebben az esetben az egyes megbízások dokumentációjában (lásd a 4.5. pontot) utalni kell erre a keretszerződésre.

4.2.2. Szervezési ismérvek

4.2.2.1. Ajánlatkérés, ajánlat, megbízás

A megbízó szóban és írásban kérhet ajánlatot a fordítás elvégzésére. Az ajánlatkérésnek vagy a forrásnyelvi szöveget kell tartalmaznia, vagy elegendő információt kell biztosítania arról. A forrásnyelvi szöveg vagy az arra vonatkozó elegendő információ ismeretében a szolgáltató szóban vagy írásban ad ajánlatot.
A megbízónak célszerű írásban kiadnia a megbízást, amelynek ajánlatos tartalmaznia mindazon megállapodásokat, amelyekben a megbízó és a fordító a 4.2.2.2 – 4.2.2.11., valamint a 4.2.3. pontok alapján megegyezett. A megbízás teljesítőjének a megbízást célszerű írásban visszaigazolnia. Ha az egyik fél a megbízást módosítani kívánja, úgy ezt a másik félnek vissza kell igazolnia.

4.2.2.2. Határidő

A megbízónak és a szolgáltatónak a következő határidőkben kell megállapodniuk:

• a. a forrásnyelvi szövegnek, valamint valamennyi a háttér információként szolgáló dokumentum (lásd a 4.3. pontot is) átadásának időpontjában;
• b. a megállapodás szerinti formában elkészített fordítás megbízóhoz való beérkezésének napjában.

A szolgáltató csak akkor tudja betartani a megállapodásban rögzített leadási határidőt, ha a megbízó a forrásnyelvi szöveget és minden a megállapodásban rögzített szükséges háttér információt az a) pontban meghatározott időpontig rendelkezésére bocsátja.

4.2.2.3. A leadás módja

A megbízónak és a szolgáltatónak meg kell állapodniuk, milyen adathordozón és milyen módon kell a másik fél rendelkezésére bocsátani a forrásnyelvi szöveget és a fordítást.
Elektronikus formában történő átadás esetén abban is meg kell állapodni, hogy papírra kinyomtatott formában is kérik-e a fordítást.

4.2.2.4. Meghatározott hardver vagy szoftver alkalmazása

Ha a megbízó meghatározott hardver-konfiguráció vagy szoftver, illetve szoftverváltozat alkalmazását várja el, a megállapodásban ezt is rögzíteni kell.

4.2.2.5. Kiegészítő szolgáltatások

Ha a megbízó kiegészítő szolgáltatásokat kíván, ezekről a fordítóval meg kell állapodnia. Ilyen szolgáltatások lehetnek például:

• a. terminológia kidolgozása a megbízó részére,
• b. a 6.3. pontban rögzített formai elvárásoktól való eltérés,
• c. grafikus formai követelmények (képek, képletek, táblázatok stb.),
• d. tipográfiai kialakítás,
• e. nyomdai előkészítés, nyomdai munkák,
• f. lektorálás (lásd a 4.2.2.7. pontot).

4.2.2.6. Fordítási díj

A fordításért járó díjra vonatkozóan a megbízó és a szolgáltató a karakterek (leütések) vagy a szavak száma alapján, vagy átalányárban állapodhat meg. Az elszámolást a célnyelvi szöveg alapján ajánlatos végezni, de a várható fordítási díj előzetes meghatározásához általában a forrásnyelvi szöveget használják.
A kiegészítő szolgáltatások (lásd a 4.2.2.5. pontot) árában külön kell megállapodni, és azt a számlán külön tételként kell feltüntetni.

4.2.2.7. Lektorálás

A megbízó és a szolgáltató megállapodhatnak abban, hogy kiegészítő szolgáltatásként (lásd a 4.2.2.5. pontot) a fordítást meghatározott szempontok alapján megfelelő képzettséggel rendelkező harmadik személy által ellenőriztetik . A megbízónak és a fordítónak a megbízás kiadásakor ajánlatos megegyeznie a lektor személyéről.

4.2.2.8. A rendelkezésre bocsátott segédanyagok visszaadása

A megbízónak és a szolgáltatónak meg kell állapodniuk, hogy utóbbinak a megbízás teljesítése után vissza kell-e adnia a rendelkezésére bocsátott segédanyagokat.

4.2.2.9. Titoktartás

A szolgáltató és valamennyi megbízottja/alvállalkozója alapvetően titoktartásra kötelezett. Bizalmas dokumentumokat úgy kell kezelnie, hogy azok ne legyenek hozzáférhetők harmadik személyek részére. Ha a megbízó úgy ítéli meg, hogy a szolgáltatótól az elvárható bizalmas ügykezelést meghaladó titoktartási nyilatkozatra van szüksége, úgy ezt alá kell íratnia a szolgáltatóval.

4.2.2.10. A fordító nevének feltüntetése

Impresszummal ellátott művekben megjelenő célnyelvi szövegek esetén, a megbízónak és a szolgáltatónak ajánlatos megállapodniuk, feltüntetik-e a fordító(k) nevét a megfelelő helyen, és ha igen, milyen formában.

4.2.2.11. Szerzői tiszteletpéldány

A megbízónak és a szolgáltatónak ajánlatos megállapodniuk abban, hogy a fordító a megjelent fordításokból kaphat-e egy szerzői tiszteletpéldányt.

4.2.3. Tartalmi jellemzők

4.2.3.1. A szöveg funkciója és a felhasználói célcsoport

A megbízó köteles a szolgáltatóval közölni a célnyelvi szöveg funkcióját és meg kell neveznie a felhasználói célcsoportot.

4.2.3.2. A fordítások felhasználása

A megbízónak közölnie kell, milyen célra kívánja felhasználni a fordítást, és azt csak a közölt célra használhatja fel.
A megbízó pl. megállapodhat a szolgáltatóval, hogy a fordítás csak a szakmai tartalom közvetítésére és valamely behatárolt felhasználói kör részére készül, vagy teljes nyilvánosságot fog kapni.

4.2.3.3. Terminológia

Amennyiben a megbízó egy meghatározott terminológia használatát köti ki, úgy ezt közölnie kell a szolgáltatóval, és megfelelő segédanyagot kell rendelkezésére bocsátania (lásd a 4.3. pontot is). Ha a megbízó a szolgáltatótól meghatározott terminológia kidolgozását kéri, erre külön megállapodást kell kötni (lásd a 4.2.2.5. pontot).

4.2.3.4. Nyelvváltozatok

Amennyiben a megbízó meghatározott nyelvváltozat (pl. amerikai angol) alkalmazását kívánja, erről meg kell állapodnia a szolgáltatóval.

4.2.3.5. Szervezet-specifikus nyelvhasználat

Amennyiben a megbízó szervezet-specifikus nyelv, illetve saját terminológiájának használatára tart igényt, ezt közölnie kell, és a szolgáltató rendelkezésére kell bocsájtania a szükséges segédanyagokat, mint pl. cégen belüli szerkesztési irányelvek vagy fordítási útmutatók, stb.

4.2.3.6. Szűkített nyelvezet

Ha a megbízó valamely szűkített nyelvezet alkalmazását kívánja, akkor ezt közölnie kell a szolgáltatóval, és rendelkezésére kell bocsátania a megfelelő segédanyagokat, melyekből egyértelműen kiderülnek a szűkített nyelvezet szabályai.

4.2.3.7. Alkalmazkodás a célnyelvi kultúrához

Ha kulturális különbségek miatt a célnyelvi szöveg a forrásnyelvi szöveghez képest tartalmi módosításra szorul, hogy betölthesse szerepét a célnyelvi kultúrában, a szolgáltatónak ajánlatos felhívni erre a megbízó figyelmét.

4.3. A szolgáltatónak nyújtandó támogatás a megbízó részéről

A megbízónak lehetőségeihez és a megbízáshoz mérten megfelelő segédanyagokkal és vállalati információkkal kell segítenie a fordítási tevékenységet, amelyek az alábbiak lehetnek:

• szakirodalom,
• terminológialisták,
• szószedetek,
• párhuzamos szövegek,
• háttérszövegek,
• cégnél tett látogatások.

Ezen kívül a megbízónak meg kell neveznie az illetékes kapcsolattartó személyeket,akik esetleges értelmezési kérdésekben rendelkezésére állnak.
A minőségi színvonal javítása érdekében ajánlatos, ha a megbízó visszajelzést ad az elkészült fordításról és a megbízás elvégzéséről.

4.4. Fordítási megbízások továbbadása és felosztása

MEGJEGYZÉS: Fordítási megbízásokat szabadfoglalkozású fordítók, vállalati fordítóosztályok vagy fordítóirodák vállalhatnak. A fordítási megbízásokat vagy maguk végzik el, vagy továbbadják a fenti szolgáltatók valamelyikének. A megbízás továbbadása esetén a fenti szolgáltatók válnak megbízóvá a fordítást készítő fordítóval szemben, lásd a 4.4. pontot.

A megbízott akkor is felelősséggel tartozik megbízójának a fordítási megbízás végrehajtásáért, ha a megbízást egy vagy több fordítónak továbbadja vagy köztük felosztja. A megbízottnak a fordítás nyelvi és tartalmi koherenciáját, valamint a terminológia egységességét különösképpen szem előtt kell tartania. Azzal a fordítóval, illetve azokkal a fordítókkal szemben, aki(k)nek a megbízást továbbadja, a megbízott veszi át a megbízó funkcióját. A 4.1-től 4.3-ig terjedő fejezetek értelemszerűen azokra a fordítási megbízásokra is vonatkoznak, amelyek továbbadás vagy felosztás keretén belül jöttek létre. Ezen túlmenően a megbízást ténylegesen végző fordítóval közölni kell az eredeti megbízó által megnevezett kapcsolattartó személyek nevét is.

A fordítási megbízás felosztásakor a többszöri rákérdezések elkerülése érdekében célszerű megbízni egy projektfelelőst a fordítók munkájának összehangolására, így csak részletproblémák esetén szükséges közvetlenül az eredeti megbízóhoz fordulni.

4.5. Kísérő dokumentáció

4.5.1. Dokumentációs eljárás

A szolgáltatónak egységes eljárást kell alkalmaznia az általa feldolgozott fordítási megbízások dokumentálásához.

A fordítási megbízás dokumentációjának ajánlatos információkat tartalmaznia például a kereskedelmi megállapodásokról, fordítói megállapodásokról és a fordítások kezeléséről. A dokumentációs eljárásban a következő kategóriák használhatók:

1. a megbízó neve
2. a megbízás kézhezvételének kelte
3. a megbízás száma(i) (a megbízóé, illetve a szolgáltatóé)
4. a forrásnyelvi szöveg kézhezvételének kelte
5. a megállapodásban szereplő ár/alapár
6. a lefordított szöveg terjedelme (sorok vagy szavak száma, ill. időráfordítás)
7. a fordítás leadásának módja
8. a fordítás leadásának a megállapodásban szereplő időpontja
9. a fordítás leadásának tényleges időpontja
10. utólagos javítási igények
11. az utólagos javítások határideje
12. a számla összege
13. a számla kelte
14. a számlaösszeg beérkezésének kelte
15. titoktartási nyilatkozat
16. a forrásnyelvi szöveg címe
17. nyelvpár (forrás- és célnyelv)
18. a megállapodásban szereplő szolgáltatások
19. a kapcsolattartó személy a megbízó részéről
20. a szakterminológia forrásainak jegyzéke
21. a felhasznált segédanyagok jegyzéke
22. a megállapodás szerinti lektorálások
23. a fordítást tartalmazó fájl neve
24. a megbízó által kívánt hardver vagy szoftver (pl. speciális nyomtató, szövegszerkesztő program vagy grafikus program, speciális betűtípus)
25. a fordítás tárolási helye és időtartama

Kívánatos, hogy a dokumentációval kapcsolatos ráfordítás megfelelő arányban álljon a megbízás volumenével.

4.5.2. A dokumentumok megőrzése

A visszakereshetőség érdekében a szolgáltatónak az egyes fordítási megbízásokkal kapcsolatban a következő dokumentumokat ajánlatos megőriznie:

• a. ajánlatkérés
• b. ajánlat
• c. megrendelés
• d. esetenként a titoktartási nyilatkozat másolata
• e. a forrásnyelvi szöveg másolata (amennyiben a megbízó ez ellen nem emelt kifogást)
• f. számlamásolat
• g. felhasznált segédanyagok, illetve ezekre való hivatkozás
• h. a célnyelvi szöveg másolata
• i. lektorálás esetén: lektorálási jegyzőkönyv és a változtatásokat egyértelműen tartalmazó célnyelvi szöveg
• j. nyomtatott anyagok esetén: a megbízó által rendelkezésre bocsátott támpéldány (lásd a 4.2.2.11. pontot).

MEGJEGYZÉS: A fordítások megőrzésének időtartama a mindenkori törvényi és szerződési szabályozás szerint alakul.

Tovább a Reflex Fordítóiroda oldalára

5. Forrásnyelvi szöveg

5.1. Általános tudnivalók

A forrásnyelvi szöveg nyelvi és szakmai helyességéért a megbízó felel. Ha a szolgáltató a fordítás folyamán a forrásnyelvi szövegben hibát talál, arra ajánlatos figyelmeztetnie a megbízót. A forrásnyelvi szöveg hibáinak és a szolgáltató kérdéseinek tisztázása a megbízó felelőssége.

5.2. A forrásnyelvi szöveg elemzése

A szolgáltatónak a fordítás előtt és alatt meg kell állapítania, milyen mértékben áll rendelkezésre a szükséges terminológia, illetve mennyiben vár még kidolgozásra, valamint milyen mértékben szükséges tovább tanulmányozni az adott szakterületet.

Ennek során a következőket kell elvégezni:

• a. a forrásnyelvi szöveg átnézése,
• b. a vonatkozó saját terminológiaállomány átnézése,
• c. a megbízó által rendelkezésre bocsátott terminológia áttekintése,
• d. a megbízó által rendelkezésre bocsátott segédanyagok átnézése és kiértékelése,
• e. esetleg további kutatások egy- vagy többnyelvű szövegekben, valamint egyéb alkalmas forrásforrásokban (pl. adatbankokban),
• f. szükség esetén tartalmi, szakmai és terminológiai kérdések tisztázása a megbízóval és más szakértőkkel, a titoktartás szabályainak figyelembevételével (lásd a 4.2.2.9. pontot).

Tovább a Reflex Fordítóiroda oldalára

6. Célnyelvi szöveg

6.1. Általános tudnivalók

A célnyelvi szövegnek helyesírás, nyelvtan és nyelvhasználat tekintetében meg kell felelnie a célnyelv szabályainak.
A célnyelvi szövegnek tartalmaznia kell a megbízó és a fordító megállapodása szerinti jellemzőket (lásd a 4.2. pontot), valamint egyéb megállapodás hiányában meg kell felelnie a 6.2 – 6.4. pontokban rögzített feltételeknek.

6.2. Teljesség

Eltekintve a 4.2.3.7. pontban leírtaktól, a célnyelvi szövegnek teljes mértékben vissza kell adnia a forrásnyelvi szöveg tartalmát. Egyéb megállapodás hiányában, és ha az a célnyelvi szöveg szempontjából ésszerű, a lábjegyzeteket, függelékeket, mellékleteket, táblázatokat, kimutatásokat és ábrákat teljes egészében át kell venni. Az ábrák és táblázatok szöveges részeit le kell fordítani a célnyelvre. A szolgáltatónak fel kell hívnia a megbízó figyelmét a forrásnyelvi szöveghez képest végrehajtott esetleges tartalmi rövidítésekre és kiegészítésekre (lásd a 6.3.9. pontot is).

6.3. Formai kialakítás

6.3.1. Általános tudnivalók

A formai kialakításnál mindenekelőtt a megbízó igényei mérvadók. Ha a megbízó és a szolgáltató másban nem állapodik meg és amennyiben ezek a célnyelvi szöveghez alkalmazhatók, akkor arra a 6.3.2 –6.3.9. pontokban foglalt szempontok érvényesek. Az írásszabályok és a formai kialakítás tekintetében a DIN 5008 szabvány előírásait kell betartani, amennyiben ezek a célnyelvi szövegre alkalmazhatók.

6.3.2. Papírméret

A papír méretét a DIN 476-1 szabvány szerinti A-sorozatból ajánlatos kiválasztani, lehetőleg A4-es méretű legyen. Szövegszerkesztő rendszerek alkalmazása esetében is célszerű ezt a méretet használni.

6.3.3. Tipográfiai kialakítás

A célnyelvi szöveg tipográfiájának követnie kell a forrásnyelvi szövegét, amennyiben a célnyelvi tipográfiai gyakorlat nem tesz szükségessé eltérést.

6.3.4. Tagolás és felsorolások

Feltéve, hogy a célnyelv sajátosságai vagy egyéb szokások nem követelik másként, a célnyelvi szöveg tagolása, címei, valamint fejezeteinek és szakaszainak számozása feleljen meg a forrásnyelvi szövegnek. Lehetőség szerint be kell tartani a DIN 1422-1 szabvány előírásait. A nyelvileg kötött felsorolást a célnyelvi szövegben olyan sorrendbe kell állítani, ahogyan az a célnyelven szokásos. Mindenekelőtt a betűrendes felsorolást kell a célnyelven is betűrendbe rendezni.

6.3.5. Táblázatok és ábrák elrendezése

A táblázatok és ábrák elrendezésének a célnyelvi szövegben meg kell egyeznie a forrásnyelvi szövegben található elrendezéssel, kivéve ha formai vagy tartalmi okok, a célnyelvi szövegre vonatkozó formai előírások, vagy a szöveg eltérő hosszúsága a forrás- illetve célnyelven más-más elrendezést követelnek meg. Ebben az esetben a szövegben a megfelelő helyen utalni kell a táblázat, illetve az ábra és a szövegrész közötti összefüggésre.

6.3.6. Lábjegyzetek

A lábjegyzetek számozásának követnie kell a forrásnyelvi szöveget, amennyiben ez nem ellentétes nyelvi vagy tipográfiai szempontokkal.

6.3.7. Irodalmi hivatkozások

Az irodalmi hivatkozásokat a forrásnyelvi szövegből át kell venni a célnyelvi szövegbe. A címet a forrásnyelven kell megadni (adott esetben transzliterált alakban). Felvállalható utánajárás esetén ellenőrizni kell, hogy olyan műről van-e szó, amely már megjelent a célnyelven is. Ebben az esetben a célnyelvi címet kell átvenni.
Ha valamennyi irodalmi hivatkozást le kell fordítani a célnyelvre, úgy ehhez külön megállapodásra van szükség. Megállapodás esetén be kell tartani a célnyelvre érvényes bibliográfiai szokásokat és szabványokat, így például a DIN 1505-2, a DIN 1505-3, az ISO 690:1987 vagy az ISO/FDIS 690-2:1997 előírásait.

6.3.8. Szimbólumok, mértékegységek, jelölések, képletek és egyenletek

Szimbólumokat, mértékegységeket, jelöléseket, képleteket, illetve egyenleteket olyan formában kell átvenni a célnyelvi szövegbe, ahogyan az a célnyelven szokásos. A nyelvileg kötött mutatókat (mint pl. Pnetto, zulässig) le kell fordítani, kivéve, ha a megbízó a forrásnyelvi mutató megtartását kívánja. Ok lehet a forrásnyelvi mutató megtartására az új megjelenítés kidolgozásának nehézsége, vagy megfelelő meghonosodott alak hiánya a célnyelven.
A szolgáltatónak ajánlatos felhívni a megbízó figyelmét a jelölések és mutatók megváltoztatására (lásd a 6.3.9. pontot is). Amennyiben a mértékegységek átszámításra kerülnek, zárójelben meg lehet adni a forrásnyelvi szövegben szereplő értékeket és mértékegységeket is. Itt figyelembe kell venni a DIN 1301, ill. az ISO 31 szabványsorozat vonatkozó követelményeit.

6.3.9. Fordítói megjegyzések

A célnyelvi szövegre vonatkozó különleges utalásait a fordítónak fordítói megjegyzéseként kell feltüntetnie. Ajánlatos a fordító megjegyzéseit a célnyelvi szöveg mellékleteként összefoglalni. A megbízóval való megállapodás függvényében azonban a fordítói megjegyzések lábjegyzetként vagy formailag kiemelve is beilleszthetők a szövegbe, ha

• a. azok a célnyelvi szöveg külső címzettjéhez szólnak, tehát mint ilyennek meg kell jelenniük a célnyelvi szöveg végső formájában, vagy
• b. a célnyelvi szöveg kizárólag a megbízó belső használatára készül, vagy
• c. a megbízó az elektronikus formában leszállított fordításból a csak neki szánt utalásokat nagyobb ráfordítás nélkül el tudja távolítani, illetve láthatatlanná tudja tenni, és úgy nyilatkozott, hogy ezt kész meg is tenni, vagy
• d. az utalások a nyomdának szólnak, azaz a leszállított fordítás nem a célnyelvi szöveg végleges formája.

MEGJEGYZÉS: A fordítói megjegyzések kezelésének módját okiratok fordítása esetén lásd az MDÜ („Közlemények tolmácsok és fordítók részére”) 1993/6. számában.

6.4. Nyelvi kialakítás

6.4.1. Nevek és rövidítések

A neveket általában nem szabad lefordítani, hacsak nem művészek, történelmi személyek, intézmények, testületek, állatok, épületek, termékek neveiről, irodalmi, művészeti és tudományos művekről vagy földrajzi nevekről, illetve nevek olyan rövidített formáiról van szó, amelyeknek van elfogadott névformája illetve rövidített formája a célnyelven. A le nem fordított neveknek vagy rövidítéseknek a célnyelvi szövegben való első megjelenésekor ajánlatos zárójelben magyarázó fordítást megadni, ha ez elősegíti a szöveg megértését.

6.4.2. Természetes személyek címei, foglalkozások és beosztások megnevezései

Személyek címeit csak akkor ajánlatos lefordítani, ha a célnyelvben van egyértelmű megfelelőjük. Amennyiben nincs, akkor ezek kezelése a célnyelvi szöveg funkciójától függ. Ésszerű megoldás lehet az is, hogy a megnevezést nem fordítjuk le. Ebben az esetben a szövegben való első előfordulás mellett magyarázó fordítást ajánlatos megadni, ha ez elősegíti a szöveg megértését.

6.4.3. Átírás

Azokat a címeket, rangokat, neveket és rövidítéseket, amelyeket a forrásnyelvi szövegből fordítás nélkül kell átültetni a célnyelvi szövegbe, és a célnyelvi szöveg írásrendszerében nem találhatók meg, a mindenkori DIN, illetve ISO szabvány átírási (transzliterálási) szabályai szerint kell átírni (lásd a következő táblázatot), kivéve ha a célnyelv funkciója vagy a megbízóval kötött megállapodás más megoldást igényel. Amennyiben az idegen nyelv a transzliterálást nem teszi lehetővé, akkor a nevet a célnyelv hangzása és kiejtési szabályai szerint kell átírni (transzkripció). Átírás latin betűs formába az alábbi írásmódokból:
Alkalmazandó ISO-szabványok
Alkalmazandó DIN-szabványok
arab írás ISO 233 szabványsorozat DIN 31635
görög betűs írás ISO 843 DIN 31634
héber betűs írás ISO 259 szabványsorozat DIN 31636
cirill betűs írás ISO 9 DIN 1460

6.4.4. Dátum és idő

A célnyelvi szövegben a dátum és az időpont célnyelvben szokásos írásmódját kell alkalmazni, ahol a DIN EN 28601 szabvány előírásait be kell tartani. Más időszámítások dátumainak átszámításáról külön meg kell állapodni.

6.4.5. Idézetek

Amennyiben a forrásnyelvi szöveg idézeteket is tartalmaz, ezeket a célnyelvi szöveg funkciójának függvényében kell kezelni. Bibliográfiailag alátámasztott, a nyilvánosság számára hozzáférhető művekből származó idézetek esetén az elvárható időráfordítás keretében meg kell vizsgálni, hogy rendelkezésre áll-e célnyelvi változat. Ebben az esetben ajánlatos a célnyelvi idézetet a forrás megjelölésével átvenni a célnyelvi szövegbe. Egyéb esetekben a célnyelvi szöveg funkcióját figyelembe véve választható például az idézet értelem szerinti fordítása, vagy más megfelelő más szöveggel történő helyettesítése.

6.4.6. Új elnevezések

A fordító csak akkor alkothat új elnevezést, ha megfelelő keresőmunka után arra az eredményre jut, hogy az adott fogalomra a célnyelven nem létezik megnevezés. Erre fordítói megjegyzéssel ajánlatos felhívni a figyelmet (lásd a 6.3.9. pontot).
Új elnevezések alkotásakor figyelembe kell venni a DIN 2330 előírásait.

Tovább a Reflex Fordítóiroda oldalára

7. A fordítás ellenőrzése

A megbízónak történő átadás előtt a szolgáltatónak a fordítást minden esetben ellenőriznie kell a következő szempontok szerint:

• a. teljesség,
• b. tartalmi és terminológiai helyesség a kívánt szövegfunkció figyelembevételével,
• c. a helyesírás, a nyelvtan és a nyelvhasználat ellenőrzése,
• d. a megbízóval kötött, a célnyelvi szövegre vonatkozó megállapodások, illetve a 6. fejezetben felsorolt szempontok betartása,
• e. a megbízóval kötött egyéb megállapodások betartása (lásd a 4.2. pontot),
• f. a fordító megjegyzéseinek helytállósága.

Az egyes pontok szerinti ellenőrzés mértékét a szöveg felhasználási célja határozza meg a megbízóval erre vonatkozóan kötött megállapodásnak megfelelően (lásd a 4.2.3.2. pontot). Ezen kívül megállapodás születhet arról, hogy az egyes szempontok szerinti ellenőrzést kiegészítő szolgáltatásként megfelelő képzettségű lektor végezze el (lásd a 4.2.2.7. pontot).

Tovább a Reflex Fordítóiroda oldalára